2014. február 1., szombat

Epiológus

Úgy érzem, hogy menten meghalok. A ház, ahol évekig éltem, felgyulladt. Felgyulladt, pedig mi nem tettünk semmi rosszat, amiért ez kellett volna történnie.Vagy talán mégis?nem tudom.De most úgy érzem,hogy az egész életemnek vége lett.Mindenünk,a pénzünk,az autóink,a dolgaink elégtek.Már csak a gyerekek,és Justin miatt van a földön maradásom.Sírva rogyok le a tűzoltóktól vizes utcára,bár tudom,hogy a gyerekek előtt nem kéne összeroppannom,de úgy érzem,hogy nem bírom tovább.Justin csak sírva áll,miközben az értetlen gyerekeinket fogja a kezeibe.Pattie és apa is próbál megszólalni,de nem tudnak mit mondani.Inkább kiveszik Justin kezéből a gyerekeket,és azt suttogják oda nekünk,hogy most hagynak minket,elviszik addig a gyerekeket,és hívjuk őket,ha jöhetnek értünk.Csak egyet felejtettünk el;a telefonunk is szétégett.
Amint apáék elmennek,Justin erősen hozzám bújik,s sírva öleljük egymást.Több perc ölelkezés után elválik tőlem,de csak az arcunkba villanó vakut látjuk.
-A visszavonult,egyre idősebb sztár,és családja rezidenciája felégett!-jelenti ki az undorítóan rövidre levágott hajú nő,aki egy hatalmas mikrofont tart a kezébe,és a vele szemben álló kamerához beszél.-Elmondanák,hogy mit éreznek most,Mr. és Mrs.Bieber?-nyújtja felénk a mikrofont.Érzem,hogy Justin kezd ideges lenni,határtalan pofátlanságukon,viszont én próbálom őt visszatartani.
-Elnézést,de ha egy csöppnyi emberség is van magukba,most elmennek innen!-válaszolom kissé durván,mire a nő egy hazugságot kreál,miszerint mi épen nem érünk rá,majd elmennek mellőlünk,de még mindig a ház maradványai mellé állnak,nem mennek el a közelünkből.Az agyam azt suttogja,hogy menjünk el innen,hiszen ez csak fáj nekünk,ahogy a leégett házunkat nézzük,viszont a szívem itt maradna,és vigyázna erre a kis kupacra.Justin sírva kapaszkodik belém,majd vonszol el a romhalmazunktól.Sokáig sétálunk néma csöndben,néha megállunk ölelkezni,majd hirtelen megáll mellettünk egy kisebb autó,amiből Jade és Lil száll ki.Jade csak sírva átölel,miközben Lil szomorúan lepacsizik Justinnal,majd engem megölel.Jade hasa egyre nagyobb,és nagyobb,és még így is gyönyörű.Bezzeg,én terhesen úgy néztem ki,mint egy víziló.Lilék elmagyarázzák,hogy minket keresnek vagy már húsz perce a városba,és hála Istennek már megtaláltak.Megbeszéljük,hogy elvisznek apáékhoz,mire rábólintunk.Amikor odaérünk a ház elé,elköszönünk tőlük,és megköszönjük,hogy ennyire foglalkoznak velünk.A házba a csend uralkodik.
-Sziasztok.-köszön halkan Pattie,aki éppen a kicsiket simogatja,akik már elaludtak,s békésen szuszognak.-A picik nem értenek még semmit ebből.Ez jó jel.-küld felénk egy szomorú mosolyt.
-Azt hiszem,kicsit felmegyünk az itteni szobámba.-suttogom,mire Pattie bólint egyet.A gyerekeket felemeljük,majd óvatosan felvisszük őket a szobámba,lerakjuk őket az ágyra,én Noel,Justin pedig Jenna mögé bújik,és úgy öleljük át egymást.
-Justin-suttogom.-,hogy lesz ezután?
-Nem tudom,szívem.-rázza a fejét.-Tényleg nem.Majd megoldjuk,de elég késő van,aludjunk,és holnap mindent megoldunk,rendben?-kérdezi fáradtan,mire bólintok,majd áthajol a gyerekeken,s egy édes,fájdalmas csókot lehel ajkaimra.gyorsan végig puszilgatjuk a gyerekeket,s mindketten lehunyjuk a szemeinket,miközben négyen egymáshoz bújunk,abba reménykedve,hogy ez az egész csak álom volt,és holnap a saját,gyönyörű,épp házunkba ébredünk,ugyanilyen szeretettel,és szerelemmel teli érzésekkel.

Nos,ide is elérkeztünk!Gondolom egy pár embernek hirtelen jött ez a rész,miszerint VÉGE  blognak,viszont nekem nem.Több hete megvan írva,nem véletlenül nem jött sokáig rész.Nem szerettem volna befejezni,de rájöttem,hogy ezt a története nem szabad tovább húznom-nyúznom.Szerettem írni,szerettem ezt a minimális olvasómat is,mert ti tényleg szerettétek az írásomat,de,mint már mondtam,nem húzom tovább a blogot.Egyszer úgy volt,hogy abba hagyom,de csak szünetet tartottam.Összeszedtem a gondolataimat,és sikerült még plusz öt-tíz részt írnom,de nem tudok többet.Bárcsak tudnék...Ez már a végleges vég.
Köszönök Nektek mindent!Hogy,amikor csak tudtatok,szavaztatok,pipáltatok,kommentáltatok.Remélem sok jó élményt,napokat,estéket szereztem Nektek,és a többi blogomba is ugyanígy mellettem lesztek!
Ez a blog helyett,ez a blog lesz:http://iliveforyouonly-winter.blogspot.hu/
Szeretlek Titeket!

Minden jót!
Szeretettel:Regina